Tombol a nyár, ebben az évben már május eleje óta, nem meglepő, hogy az apró házak témaköre után ( itt írtunk ezekről) további, szabadságra, kikapcsolódásra csábító ingatlanopciók felé fordul a figyelmünk, kandallókról majd októberben fogunk álmodozni.

Hiába rendelkezünk számos folyóval és tóval, hazánkban nem nagyon terjedtek el a lakóhajók, mint állandó lakhatási lehetőség, a kisebb úszó ingatlanokat itthon jobbára nyaralás céljából, a nagyobbakat pedig rendezvényhelyszínnek, folyami hotelnek használják. Több oka van ennek, mint az egyszerű hagyomány, bár kétségtelen, hogy még ha a törvényi szabályozás és az infrastruktúra egyszerűvé tenné, akkor sem lepnék el egyből vizeinket az úszó lakások. 

Először is, nem mindegy, hogy fogjuk fel:  a vizen ringatózó "felépítményes úszómű" egy lakás, ami történetesen nem betonágyra épült, vagy hajó, amiben hasonló komforfokozaton lehet lakni, mint egy szárazföldi ingatlanban? De onnan is megközelíthetjük a kérdést, hogy mi motiválja az úszóházak létrehozását? Mennyibe kerül egy úszóház, és egy ilyen életforma?

Alapvetően minden szokatlan lakóhely romantikus elképzelésekhez, nyaraláshoz, pihenéshez kötődik a fejünkben, de gondolkodjunk el, hogy egy ilyen, minden szükséges berendezéssel ellátott, vízre épült lakásban nevelünk gyereket, innen indulunk munkába, és lehet, hogy a nyári szabadságunkat szárazföldi utazással töltjük, mert a legtöbb ember számára a kikapcsolódást a mindennapokból kiszakadást jelenti, eltávolodást a "normálistól", és egy vízen lakó család lehet, hogy épp a hegyekbe vágyik. Hollandiában számos hagyományosan sűrűn lakott "vízi utca" akad, ami azért népesült be, mert a lakók a városból helyhiány miatt kiszorultak, és/vagy jóval alacsonyabbak a rezsiköltségek, bár utóbbi előnynél azt gyanítjuk, nem minden országban áll meg. Ez a csodás videó egy amsterdami úszóház-közösség egyik lakójának a birtokán vezet végig.

 Magyarországon valóban nincs sok olyan kikötő, ahol lehetőség nyílik az úszóházak dokkolására. Építésük folyamata pedig teljesen eltérő a megszokott engedélyeztetési gyakorlattól, ez nagyjából így néz ki (forrás: hahóhajó, a kép a ):

1. Kikötő kiválasztása: megfelelő infrastuktúrával ellátott kikötő keresése, dokk hely kiválasztása
2. Hajómérnök keresése: nem tervezhet bárki úszóházat és keveseknek is van tapasztalata itthon
3. Tervezés: a hajómérnök megtervezi a ponton létesítményt a felépítménnyel együtt
4. Ponton megvásárlása: a ház alapja a ponton, ezt vagy egy hajógyárban elkészítik a tervek alapján, vagy készen vesszük
5. Tervek benyújtása: a terveket benyújtjuk a Hajózási Felügyeletnek
6. Parti szemle: a felügyelet személyesen szemlézi a pontont és adja ki az engedélyt az építésre
7. Felépítés: a tervek szerint ráépítik a házat a pontonra, bekötik az áramot, csatornát berendezik és kész is a ház
8. Lajstrom: az úszómű lajstromszámot kap (rendszám), ami U-betűvel fog kezdődni, hajólevele lesz, ami 10 évig lesz érvényes

Ha az úszóházak áráról van szó, pont ugyanaz a válasz, mint a szárazföldi ingatlanok esetében: óriási a szórás, hiszen nem csak az alapterület és az elhelyezkedés, hanem a kivitelezés minősége is nagyban meghatározza az árat, a keresletről nem is beszélve. Úszóházak esetében azért jóval alacsonyabb minimálárról indulunk, hiszen amíg felépítményt egy nagyobbacska stégre is lehet építeni pár millióért, lakást ennyiért nem kapunk. Amennyivel biztosan olcsóbb ez a megoldás, az egy ház építésével összehasonlítva a telek ára.

 A Gepetto építész stúdió egy olyan úszóházat tervezett át, ami nemzetközi szinten is bárhol megállná a helyét. Ennél a projektél eltávolodtak a vadromantikus elképzelésektől, a kész mű egyértelműen egy luxuslakás lett. Az enteriőrről készül fotón például csak a kerek ablak enged arra következtetni, hogy a lakás nem a szárazföldön helyezkedik el.

Az úszóházaknál, lévén a természettel szoros összeköttetésben álló ingatlanról van szó, törekednek a megújuló energiaforrások használatára, arra, hogy a házikók a legkisebb mértékben szennyezzék a környezetüket, és hogy minél inkább függetlenedjenek az ellátási hálózattól. Kiemelt jelentőséggel bír a lebegő otthonok hőszigetelése, illetve a kitettség miatt a külső burkolat fokozott időjárásállósága. Ha már folyón vagy tavon lakik az ember, természetes, hogy minél nagyobb felületen szeretne érintkezni a természettel, betelni a látvánnyal, ezért optimális esetben jellemző a nagy üvegfelületek használata, az ilyen nyílászárók pedig nem olcsók, ha több rétegű, UV védelemmel ellátott, biztonsági hőálló üveget kell beépíteni. Ha egész éves lakhatás a cél, a fűtés is megoldható, általában elektromos fűtés segítségével. A vezetékezésnél flexibilis csöveket alkalmaznak, és attól függően, hogy a ház szárazföldhöz van-e kikötve, vagy egy már létező stégrendszerhez kapcsolódik,  különböző módon oldják meg a gépészet kiépítését, elvezetését.

Az úszó épület acél vázszerkezetre épül, előregyártott beton panelekből összeállított alappal, a padozatuk a víz szintje fölött áll. A mérettől és a körülményektől függően vagy egy körbefutó terasz biztosítja a "kerti" hangulatot és funkciót, vagy városi úszóház esetében (pl. Amsterdamban) a ház tetején alakítanak ki helyet a kikapcsolódáshoz, és a növényeknek.

Élelmes lakóhajó-tulajdonosok felismerték a lehetőséget az elvágyódásra csábító úszó ingatlanok kiadásában: az Airbnb-n természetesen ilyen is bérelhető, bár ott lassan villamost és űrrakétát is ki lehet bérelni rövid távú szállás céljára. Ezt a hajót a Vág folyó ringatja:

A vízen lebegő építmények mellett lehet akármilyen racionálisan érvelni, nehéz elképzelni, hogy valaki azért választaná ezt az életmódot, mert anyagilag jobban megéri, mint "rendes" házban élni. Sok esetben a lakásvásárlás is érzelmi döntés, az ember egyszerűen beleszeret egy részletbe, hangulatba, a környezetbe, még akkor is, ha sok érv szól az adott ingatlan ellen. Meglátunk benne valamit. Ez az úszóházak esetében valószínűleg fokozottabban jelentkezik, gyermeki lényünket érinti meg a megoldás, mint a lombházak esetében is. Az álomból pedig a világ nagyvárosaiban lassan szívesen vállalt szükségszerűség lesz: a szárazföldi lakáskínálat drágulásával és csökkenésével új lakóélményt, lakóminőséget nyújtó közösségek formálódnak: a lakóhajófalvak. 

Források: Hahóhajó, Airbnb, uszo-hazak.hu, Gepetto, Dezeen

Ha ezt a cikket elolvastad, feltételezhető, hogy érdekel a téma, és hogy jó hasznát vennéd egy ingatlanközvetítőnek. A mi dolgunk az, hogy az ingatlan hirdetésével, és az adás-vétellel kapcsolatos terheket levegyük a válladról. Ránk bízhatsz sok olyan feladatot, amivel rengeteg időt és energiát spórolsz meg, így marad időd a többi fontos dologra is.

Ide ( www.drahotaingatlan.hu ) kattintva nézz körül a honlapunkon és a hirdetéseink között, és ha nem találod meg azt, amit keresel, vagy bármilyen kérdésed van, esetleg tanácsra van szükséged, bátran vedd fel velünk a kapcsolatot, találjuk ki együtt, miben tudunk Neked segíteni!

Teljes blogunk valamennyi cikkét IDE kattintva olvashatod.  www.drahotaingatlan.blog.hu