Lakást bérelni legálisan szinte lehetetlen. Legtöbbször szerződés, számla nélkül, feketén jön létre a bérlet. Ez igazából sem a bérlőnek, sem a kiadónak nem előnyös, de erről majd később. Egy friss házaspár, vagy egy egyetemista fiatal, amilyennek a tipikus bérlőt képzeljük általában vagy nem törődik azzal, hogy legálisan béreljen, mert örül, hogy lakást talált, vagy nem tud, nem mer a kiadótól szerződést kérni. Ha esetleg létre is jön a szerződés, egy gyengébb érdekérvényesítő képességgel rendelkező bérlő  hátrányosan jöhet ki az üzletből.

Bérlőként egy ilyen üzletben:

• A bérlő sokszor egy névtáblát sem rakhat ki, a lakáson semmit nem változtathat, még egy szöget sem verhet a falba.

• A közművek nem az ő nevére kerülnek, így egy névre szóló gázszámlát sem tud bemutatni egy esetleges banki ügyintézés során.

• Sok esetben még a névre szóló ajánlott leveleket sem veheti hát, hisz nem tudja igazolni a lakcímet semmivel.

Bérbeadóként:

• A kiadó jogi védelem nélkül bízza rá lakását egy idegenre, aki rossz esetben visszaélhet ezzel.

• Szerződés nélkül semmit nem tehet, ha a bérlő nem fizeti a lakbért, vagy, ha nem akar kiköltözni, esetleg eltűnik, tetemes közműtartozást felhalmozva.

• Ha a bérlővel kötött szerződést nem látja sem ügyvéd sem közjegyző, akkor a tulajdonos maximum a bérlővel szembeni erőfölényre támaszkodhat. Ha az erőfölény felborul, és egy erőszakos bérlővel találja magát szemben, akkor mit tehet? Semmit.

A hivatalosan kötött szerződés és a jogi védelem mindkét félnek jó.

Mégis sokan az adómentes megoldást választják megkockáztatva ezzel azt, hogy sokkal rosszabbul járhatnak, mint ha befizették volna a pár százalék adót. Pedig nem kell vállalkozónak lenni, hogy valaki kiadja a lakását, és még adószámot sem kell igényelni.

Hogy működik a legális bérbeadás?

• A tulajdonos évente egyszer benyújt egy adóbevallást és megfizeti a bevétel utáni jövedelemadót.

Ilyen egyszerű?

Igen!

• Igaz, ilyenkor a tulajdonos nem tud számlát adni a bérlőnek, de egy magánszemély ezt általában nem is igényli.
• Ha a bérlő el akarja számolni a bérleti díjat, akkor a kiadónak adószámot kell kérnie, és így már tud számlát adni.

Még egyszer, abban az esetben ha nem kér számlát a bérlő, a tulajdonosnak elég a bérleti díjról bevételi bizonylatot adnia, erre felírnia az adóazonosító jelét, és évi egyszer bevallást készíteni. Fontos megjegyezni, hogy ilyenkor a tulajdonosnak nem lehet semmilyen egyéni vállalkozása.

Abban az esetben ha a tulajdonos nem számol el egyéni költséget ( pl. A rezsi a bérlőt terheli, nem a kiadót), akkor a bevétel 90%-a után kell 16% SZJA-t fizetni. Így pl. 50.000 Ft után 7.200 Ft-t kell fizetnie.  Kérhet tételes elszámolást akkor, ha a lakáskiadással kapcsolatban költsége keletkezik( pl. rezsi, ha az ő nevén van, vagy egy felújítás), ebben az esetben a bevétel felét írhatja le költségként a számlák alapján. A 16 százalékos SZJA mellett egészségügyi hozzájárulást is fizet az, aki a lakás kiadásából évi 1 millió forint feletti jövedelmet szerez. Ennek mértéke a jövedelem 14 százaléka. Ez a többletfizetési kötelezettség nagyjából havi 90 ezer forintos bérleti díj feletti esetekben jelentkezik, ha a lakás 12 hónapra folyamatosan ki van adva.

Azzal, hogy a bérlő és a kiadó szabályos szerződést köt, melyet közjegyző ellenjegyez, később sok, az adófizetésnél nagyobb kellemetlenségektől kímélhetik meg magukat.

Megéri vajon?

Meg!

forrás: http://egyazegyben.com/szamla-nelkul-is-lehet-az-alberletbeadas-szabalyos-281